Alkotmánybíróság

​-Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíróságok nem részei a bírói hierarchiának.

​

-Nincsen alkotmánybíróság azokban az országokban, ahol nincs alkotmánybíráskodás, illetve azokban az országokban, ahol az alkotmánybíráskodást a rendes bíróságok gyakorolják.

​

-Az alkotmánybíróságok felállításának gondolata Hans Kelsen nevéhez köthető, az első alkotmánybíróságot Ausztriában állították fel 1919-ben, amelynek Kelsen is tagja volt 1921-től a húszas évek végéig.

​

-vizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvények Alaptörvénnyel való összhangját

​

-bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyekben alkalmazandó jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját

​

-alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyekben alkalmazott jogszabály vagy a bírói dönt a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját és Alaptörvénnyel való összhangját

​

-vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését

-az Alaptörvényben és más sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol

Tagjai​

​

​ -Tagjait az országgyűlés választja

​

-Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot

​

-Az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges

​

-A kijelölt tagnak 20 év jogász tapasztalattal kell rendelkeznie, és kiemelt elméleti tudással

​

-A megbízatás 12 évre szól, ami nem újítható meg

​

-A 70 év kor betöltése után automatikusan megszűnik a megbízatás

​

-A tag nem lehet: parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti szerv vezetője és politikai párt tagja és egyéb kereső foglakozást

​

-Bírók száma 15db

​

​-Igazságszolgáltató tevékenységet látnak el

-Legfőbb szerv Kúria

-Jogegységi határozatokat hoz létre

-Több szintű

-Központi feladatot végzi az Országos Bírósági Hivatal elnöke

-Az Országos Bírói Tanács felügyeli a központi igazgatást

​

​-OBH elnök 9 évre, országgyűlés választja, 2/3-ad szavazat​

-​OBT, bírók választják

​-A bírók függetlenek

-Nem lehetnek tagjai a pártnak, nem vehetnek részt politikai tevékenységben

-Hivatásos bírókat a köztársasági elnök nevezi ki

-30. életévet be kell tölteni​

-A kúrai elnököt 9 évre választják, az országgyűlés

-A bíróság tanácsban rendelkezik

-Egyesbírókat és titkárt csak bizonyos helyzetekben alkalmaznak​

​-büntetőügy, magánjogi jogvita, törvényi ügyekben is részt vesz

-az önkormányzati rendeletek megsemmisítéséről

-jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása​

-Központi feladatot végzi az Országos Bírósági Hivatal elnöke

-Az Országos Bírói Tanács felügyeli a központi igazgatást

​

​-Független, igazságszolgáltatásban vesznek részt mint közvádló

-Üldözi a bűncselekményt , és fellép a jogsértő tevékenységek ellen

-Elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését​

​-Jogokat gyakorol a nyomozással összefüggően

-Képviseli a közvádakat a bírósági eljárásban

-Felügyelet gyakorol a büntetés végrehajtás törvényesége felett​

-A közérdek védelmezője

​

​-Legfőbb ügyész, 9 évre, 2/3-ad országgyűlési szavazat​

-​Évente beszámol tevékenységéről

-Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet​

​

​Magyarország alaptorvénye, 89-99. oldal

Tagok: Kovács Boglárka, Soós Mária, Hludek Eszter, Vad Bálint​