Szocioemocionális fejlődés- K1

Meghatározások, fogalmi elhatárolások

= az emberi fejlődés azon területe, amely az érzelmek, a társas kapcsolatok fejlődését foglalja magába az élettartam során

- A kognitív és fizikai fejlődéssel szoros kölcsönhatásban zajlik, és meghatározza az egyén adaptív működését a társas környezetben. 

• szocioemocionális fejlődés

= a testi és a pszichés változások sorozata, amelyen életünk során keresztülmegyünk;

• fejlődés

Alapfogalmak:

* Érzelmek (emotions): belső pszichofiziológiai állapotok, amelyek a társas és kognitív működést irányítják.

* Szociális kompetencia: az a képesség, hogy az egyén hatékonyan és társadalmilag elfogadható módon reagáljon társas helyzetekben.
* Érzelemszabályozás: az érzelmi reakciók megértésének, kifejezésének és kontrollálásának folyamata.

1. Biológiai érési megköz.

2. Környezeti tanulási megköz.

3. Univerzális-konstruktivista megköz.

4. Kulturális megköz.

...ahol:
- öröklés= az egyén veleszületett biológiai képességei
- környezet= a társas környezet, főként a család és a közösség egyénre gyakorolt hatásai

• pszichológiai fejlődés= szakasz jellegű változások egymásutánjai

  • Gessel: a környezet szerepe másodlagos

  • Freud: az alkati tényezőnek a tapasztalatra kell várnia, hogy megmutathassa magát <=> az alapvető emberi hajtóerők biológiailag meghatározottak, DE! a társas környezet irányítja ezek kielégülésének körülményeit

  • 20. század végén kezdtek 'kimenni a divatból'

• pl: Képzeljük el, hogy van egy ember, nevezzük Péternek, aki nagyon gyors reflexekkel, erős izomzattal és kitűnő memóriával született. Ha kizárólag a biológiáját nézzük — genetikai adottságait, hormonális egyensúlyát és idegrendszeri felépítését- akkor automatikusan gyors futóvá válik, függetlenül attól, mit mennyit tanul vagy gyakorol.

​

1. Biológiai érési megközelítés

• fejlődést jellemző változások fő okai endogén jellegűek (pl. érés)

• hangsúly az exogén tényezőkön

• bio.-ai tényezők ALAPOZZÁK meg a fejlődést, de a változások fő okai a KÖRNYEZETBŐL (főleg azon felnőttektől, akik jutalmaznak v büntetnek) származnak

• fejlődés fő mechanizmusa=tanulás;

• operáns kondicionálás (Skinner) relevánciája: a viselkedés tapasztalat által módosul

  ''Adj nekem egy tucat egészséges csecsemőt, jól kialakított környezetet, és a saját világomat, amiben felnevelhetem őket, és garantálom, hogy bármelyiket képes leszek olyanná alakítani, amivé csak szeretném — orvossá, ügyvéddé, művésszé, kereskedővé, és igen, akár koldussá vagy tolvajjá is, függetlenül a képességeitől, hajlamaitól, adottságaitól, hivatásától és felmenői fajtájától.” - J. B. Watson, 1940

3. Univerzális-konstruktivista megközelítés

• exogén tényezők= endogén tényezők

''A szellemi növekedés elválaszthatatlan a fizikai növekedéstől, az idegrendszer és különösen a hormonális rendszer 16 éves korig érésben van'' (Piaget és Inhelder, 1969)

• Piaget:

  • a környezet szerepe túlmegy azon, hogy kioldja a gyermek veleszületett képességeit

  • a gyermeknek aktív szerepe van saját fejlődésében, a környezett feletti uralomgyakorlás végett egyre magasabb szintű tudást konstruál a környezeti körülmények és az érés által szolgáltatott elemekből

  • ezen konstruktív folyamatok megjelennek minden embercsoportban, a közös, biológiailag meghatározott fejlődési lépések függvényében-> univerzális

  • a környezeti befolyás a gyermek pillanatnyi fejlődési szakaszától függ, a változások alapvető sorrendje azonos, ezek tempóját befolyásolják a környezet faktorai

4. Kulturális megközelítés

• ugyanúgy relevánsak az exogén és endogén tényezők, DE!

• ugyanazon biológiai és környezeti tényezők különbőző következményekkel járhat a sajátos kulturális és történelmi háttér függvényében

• kulturális és történelmi háttér- moderátor

• kultúra- az emberek által felhalmozott tudásra épülő életmódók együttese (nyelv, tárgyak, hiedelmek, szokások, értékek)

• pl.: kultúrák, melyek más-más nézeteket vallanak (pl. individualista vs. kollektivista)

• Az érzelmi és társas fejlődés integrált pszichoszociális modellje.

• Nyolc fejlődési szakasz, mindegyik egy központi krízissel (pl. bizalom vs. bizalmatlanság, autonómia vs. szégyen és kétely, identitás vs. szerepkonfúzió) rendelkezik.

• Az első három szakasz kulcsszerepet játszik az érzelmi biztonság és a társas működés alapjainak kialakulásában.

teljesítmény vs. kisebbrendűség

2. Kötődéselmélet
   – John Bowlby

• A korai kötődési kapcsolat minősége meghatározza a későbbi szocioemocionális fejlődést.

• Bowlby: a kötődés evolúciós funkciója a biztonságkeresés és a túlélés.

• Ainsworth: „Strange Situation” paradigmán alapuló kötődési minták

• A biztonságos kötődés az érzelemszabályozás és a társas kompetencia alapja.

3. Tanuláselméleti és szociális tanuláselméleti modellek

   - A. Bandura
   

• A szocioemocionális viselkedés részben tanulás eredménye (jutalmazás, megfigyelés, modellkövetés).

• Bandura szerint a gyermekek mások viselkedését és érzelmi reakcióit megfigyelve sajátítják el a társas normákat és önszabályozást.

• A modellálás és az önhatékonyság (self-efficacy) központi szerepet kap a társas viselkedésben.

4. Kognitív és erkölcsi fejlettségi szintjek összefüggései - Piaget és Kohlberg

• A kognitív fejlődés hatással van az érzelemfelismerésre és -szabályozásra.

• Az érzelmi intelligencia a szocioemocionális működés magasabb szintű integrációját jelenti: empátia, önszabályozás, társas érzékenység, proszociális viselkedés.

• művelet előtti szakasz- énközpontúság, logikai gondolkodás helyett intuitív => büntetés elkerülése

Felhasznált irodalom:

1. Cole, M., & Cole, S. R. (2006). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó.

2. Saarni, C. (1999). The development of emotional competence. Guilford Press.

3. Salovey, P., & Mayer, J. D. (1990). Emotional Intelligence. Imagination, Cognition and Personality, 9(3), 185-211. https://doi.org/10.2190/DUGG-P24E-52WK-6CDG (Original work published 1990)

4. Siegler, R., DeLoache, J., Eisenberg, N., & Saffran, J. (2014). How children develop. Worth Publishers

5. Thompson, R. A. (1994). Emotion regulation: A theme in search of definition. Monographs of the Society for Research in Child Development, 59(2–3), 25–52.