Az ország három részre szakadása

• a magyar nemesség egy része királlyá koronázta Székesfehérváron 1526-ban

• ütőképes hadsereggel rendelkezett

• keleti országrészt és Erdélyt uralta

• szultánnak kedvezett a magyarok széthúzása, Jánost támogatták

  A jelképesen elfoglalt vár olvasmány

​​Szapolyai János
1526-1541

• a magyar nemesség másik része királlyá koronázta

• Jagellók Habsburgok: titkos szerződés

• a nyugati országrészt uralta, központja Bécs volt

• mögötte állt a Habsburg ház hatalma

​​Habsburg Ferdinánd
1526-1564

• Szapolyai János halála után Ferdinánd megpróbálta elfoglalni egész Magyarországot

• törökök 1541. augusztus 29-én csellel bevették Budát

• ország három részre szakadása

​

1. Magyar Királyság: nyugati és északi rész, központja Pozsony, uralkodói a Habsburg családból kerültek ki

2. keleti rész: János Zsigmond (Szapolyai János fia), később Erdélyi Fejedelemség

3. középső rész török uralom: hódoltság

A várak szerepe

• a határokon kiemelt szerepük voltak a váraknak

• várak funkciói:

  • védelem

  • újabb támadások, rajtaütések kiindulópontjai

  • az ellenség utánpótlásának veszélyeztetése

  • hadműveleti idő fogyasztása

  • veszély esetén menedék a környékbelieknek

• várak megerősítése, felújítása - domborzati és vízrajzi adottságok kihasználása

• különféle funkciójú várak: védelmi várak, tarisznyavárak, megfigyelőhelyek, palánkvárak (ellenség mozgásának megfigyelése)

​- többhetes, több hónapos ostromok ellenállására tervezték
- ezeknek a végváraknak a fenntartása drága volt
- ágyútűz ellen vastag, erős bástyák építése
- várat mocsárral vagy vizes árokkal vették körbe
- vizes árkokba hegyes karók
- támadók falak alá alagutakat ástak - aknák

​Védelmi várak