Széchenyi és Kossuth

Előzmények

Abszolutizmus

Nem hívják össze az országgyűlést sem

Magyarország gyakorlatilag
tartományi szinten létezik a Habsburg
birodalmon belül

A reformkor (1825 – 1848)

Az elnevezés a társadalmi és gazdasági
modernizációs szándékra utal, de az
irodalomban is megjenenik.

Fontosabb személyek: Széchenyi István,
Kossuth Lajos, Wesselényi Mikós, Deák
Ferenc, Kölcsey Ferenc

1825 – 1827: országgyűlés

Az újonc- és adómegszavazás miatt I.
Ferenc császár összehívja az országgyűlést

Hajlandó kompromisszumra (újra
működhetnek a megyék és az országgyűlés)

Itt tűnik fel Széchenyi István, aki egy évi
jövedelmét ajánlja fel a Magyar
Tudományos Akadémialétrehozására

A fókuszban ekkor méga magyar nyelv
ügye volt

Gróf Széchenyi István (1791 – 1860)

Arisztokrata család
gyermeke

Apja alapíja meg a
Nemzeti Múzeumot és az
Országos Széchenyi
Könyvtárat

Bejárta Európát, látja
Magyarország mennyire
elmaradott

Széchenyi művei:

Hitel 1830 (nagybirtokról problémái)

Világ 1831(válasz a bírálatokra)

Stádium 1833 (szabadverseny, törvény
előtti egyenlőség, infrastruktúra fejlesztése,
magyar nyelv)

1830. Hitel - fő gondolatai

A magyar birtokos szegényebb, mint lehetne

A felemelkedés útja: a nagybirtokok korszerűsítése, de

ennek akadálya az ősiség törvénye (1351)

A birtok nem piacképes,

A polgári földtulajdon hiánya

jobbágyok viszonya

Megoldás:

Ősiség eltörlése

Jobbágyfelszabadítás (önkéntes)

Céhek, monopóliumok eltörlése

Közlekedés fejlesztése

1825: MTA megalapítása

1827: Nemzeti Kaszinó (társasági élet)

1830: a Duna gőzhajózási Társaság (hajó építés)

A Duna szabályozása (Vaskapu – szoros)

Lánchíd

Tisza szabályozása

Lóverseny, lótenyésztés

Balatoni gőzhajózás megindítása

Hengermalom építése

Selyemhernyó-tenyésztés

Vasútépítés (1846-ban indul el először a vasút)

Gyakorlati
munkássága

Lóverseny a reformkori Pesten

A József hengermalom

A balatoni „Kisfaludy”

Kossuth Lajos (1802 – 1894)

Az 1839-40-es
országgyűlésen tűnik
fel először

Köznemesi
származás

Zemplém megye
követe

Országgyűlési
Tudósítások

Pesti Hírlap

Kossuth elképzelései

Önálló nemzeti ipar

Független nemzeti állam

Kötelező örökváltság

Tevékenysége:

1842: Első iparkiállítás

1844: Védegylet

Széchenyi Bécs felé húzza, Kossuth visszatartja a magyar szamarat

Kossuth: „…Széchenyi a legnagyobb magyar….”