ET_34 - Az I. Vatikáni Zsinat

​Vázlat

1. Előzmények

2. A zsinat ügyrendje és lefolyása

3. A zsinat határozatai

4. A zsinat befejezése és visszhangja​

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat​

1.A liberális eszmék

A liberális eszméket két csoportba oszthatjuk:

1.1: Isten létét tagadó és a hitet veszélyeztető eszmék.

• Materializmus - csak az anyag létezik más nem!

• agnoszticizmus - ha lenne is Isten, akkor sem ismerhető meg!

• panteizmus - Isten azonos az anyagvilággal!

• indifferentizmus - mindegy, hogy Isten létezik-e, vagy sem!

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

1. A liberális eszmék

1.2: Vallásszabadságot és az Egyház és állam szétválasztását célzó eszmék:​

• Polgári házasság bevezetése

• Pápa világi uralmának megszűnése

• Államvallás eltörlése

• A pápának ki kell egyeznie a modern civilizációval, haladnia kell a korral

​

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

2. Risorgimento (Olasz egységmozgalom)​

2.1 IX. Piusz pápa (Giovanni Maria Mastai-Ferretti 1846-1878)​

• ​Liberális gondolkodóként kezdte működését (reformokkal)

• Liberális nézetei miatt felkérték az egységmozgalom vezetésére.

• Előbb elvállalta. majd visszalépett (1848 április). - A rajongást gyűlölet váltotta fel vele szemben, menekülnie kellett (Római forradalom 1848 november).

• 1850-ben francia intervencióval tudott csak visszatérni.​

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

2.Risorgimento (Olasz egységmozgalom)​

IX. Piusz, visszatérését követően egyértelmű konzervatív politikát folytatott.

2.2 Az egységmozgalomnak két lehetősége maradt az egységet megvalósítani:​

• Köztársaságpártiak (Mazzini, Garibaldi) vezetésével

• Piemont (Szárd királyság - az egyetlen olasz dinasztia, II. Viktor Emanuel király ill. Camillo Cavour miniszter) vezetésével​.

  Az egységes Itália (Italia unita) a Pápai Állam megszűnésével számolt!

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

3. IX. Piusz intézkedései

3.1 IX. Piusz 1854 XII. 8-án kihirdette Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját "Ineffabilis Deus" - kezdetű bullájával.

3.2 IX. Piusz pápa másik jelentős tette a "Quanta cura" kezdetű körlevél és a hozzá kapcsolódó Syllabus (jegyzék)​ - mely a kor tévedéseit foglalta össze.

A körlevél a kor problémáit általánosságban ítéli el, a syllabus pedig tételesen felsorolja az elítélt tanokat.​

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

4. A zsinat terve

• 1868 június 22-én IX. Piusz a bíborosok testülete elé

  terjesztette a zsinat tervét.

• Meghívta a protestánsokat és ortodoxokat, de mivel a részvételt az egyesüléshez kötötte - nem vettek részt a zsinaton.

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

1. A zsinat összehívása és megnyitása​

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• IX. Piusz pápa, "Aeterni Patris" kezdetű bullájával 1868 június 29-én összehívta a zsinatot.

• A zsinat megnyitására 1869 december 8-án került sor.

• Az ünnepélyes üléseket a Szent Péter bazilika jobboldali kereszthajójában tartották.

2. A zsinat ügyrendje​

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• A gyűléseken (congragatio generalis), amit egy bíboros vezetett, mindenki hozzászólhatott a témához.

• A zsinat által választott bizottságok dolgozták ki/át és terjesztették elő, vagy újra a gyűlésnek, addig, míg majdnem mindenki el tudta azt fogadni.

• Az ünnepélyes üléseken már csak igennel, vagy nemmel szavaztak.

3. A zsinat 4 ünnepélyes ülése

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• 1. sessio: 1869 december 8-án a zsinat ünnepélyes megnyitása.

• 2. sessio: 1870 február 6-án letették a trienti hitvallást.

• 3. sessio: 1870 április 24-én a "Dei Filius" - konstitúció elfogadása.

• 4. sessio: 1870 július 18-án a "Pastor aeternus" - konstitúció elfogadása.

4. A zsinat frakciói

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• 1. Ultraliberálisok: (gallikán tételek) tagadták a pápa tévedhetetlenségét.

• 2. Inopportunisták: elfogadták de nem dogmaként a tévedhetetlenséget.

• 3. Ultramontánok: A tévedhetetlenséget dogmatizálni akarók.

• 4. Infallibilisták: minden pápai megnyilatkozás tévedhetetlen!

1. A "Dei Filius" konstitúció 1. fejezete

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• Isten mindeneknek a teremtője, aki lényegénél fogva egyszerű, és változhatatlan szellemi szubsztancia.

• Szabad elhatározással a semmiből alkotta mind a kétféle teremtményt

  (az angyalokat és a világot), és gondviselésével oltalmazza és kormányozza.

2. A "Dei Filius" konstitúció 2. és 3. fejezete

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• 2: Isten léte az emberi ész világosságával biztosan megismerhető, művei alapján. Szükséges azonban a kinyilatkoztatás is. A Szentírást az Egyháznak van joga értelmezni.

• 3: A hit lényege, hogy Isten kegyelmével igaznak tartjuk, amit ő kinyilatkoztatott,

  mégpedig a kinyilatkoztató Isten tekintélye alapján, aki nem csal és nem csalatkozik. A fejezet tartalmazza a katolikus vallás egyedül igaz voltát is.

3. A "Dei Filius" konstitúció 4. fejezete

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• Megismerésünknek kettős rendje van, a hit és az ész. A hit fölötte van ugyan az

  észnek, de a kettő nem ellenkezik egymással, hiszen az ész világosságát is az Isten adta az embereknek.

• A négy fejezet után következnek a kánonok, amelyek többek közt elítélik a materializmust, a panteizmust, a deizmust és az agnoszticizmust.

4. A "Pastor Aeternus" konstitúció

1. és 2. fejezete

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• 1: Isten az egész Egyházra kiterjedő primátust Szent Péter apostolnak ígérte és adta meg, és az egész Egyház látható fejévé tette.

• 2: A római pápa hatalma törés nélkül megy vissza Szent Péterig.

5. A "Pastor Aeternus" konstitúció 3. fejezete

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• Ez a fejezet megfogalmazza a pápai hatalom természetét.

• A pápának nemcsak felügyelői vagy eligazítói hatalma van, hanem az egész Egyházra kiterjedő teljes és legfőbb joghatósági hatalma, amely az egész világon az Egyház fegyelmét és kormányzását érinti.

• A pápa a teljes hatalmat bírja, nemcsak „legfontosabb részeit”. Ez a hatalom rendes és közvetlen az összes és egyes egyházak fölött, az összes pásztorok és hívek fölött.

6. A "Pastor Aeternus" konstitúció 4. fejezete

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• Ha a pápa hit és erkölcs dolgában „ex cathedra” nyilatkozik, akkor tévedhetetlen.

• Ez az infallibilitas dogmája.

• A római pápa ilyen határozatai nem az Egyház beleegyezése miatt, hanem önmagukban (ex sese) megmásíthatatlanok.

1. A zsinat megszakadása

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• 1870. július 19-én kitört a francia–porosz háború, amely miatt sok püspök kénytelen volt hazautazni.

• Az olasz hadak szeptember 20-án elfoglalták Rómát, véget vetettek az Egyházi Államnak, és a pápának csak a Vatikánt hagyták meg.

• Ezek miatt IX. Piusz pápa október 20-án alkalmasabb időre halasztotta el a zsinat folytatását.

2. Az "ellenzsinat"

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• A zsinatra válaszul a szabadkőművesek Nápolyban „ellenzsinatot” tartottak. Antiklerikális hangnemben folyt le két ülés a San Fernando színházban, egy pedig egy szállodában. Az akció végül nem lett történelemformáló erő. Liberális jelszavakat hangoztatott, de konkrét programja nem volt.

• A zsinat ellen Itáliában és külföldön is több helyen tüntetések voltak, de ugyanúgy volt pozitív visszhangja is.​

3. Az ókatolikus egyház

Egyháztörténelem 34. Az I. Vatikáni Zsinat

• A zsinatra való reflekxiók között volt egy formális egyházszakadás is.

• A tévedhetetlenséget el nem fogadó német és svájci katolikusok egy része megalakította az úgynevezett „ókatolikus egyházat”, amelynek jelentősége már akkor is csekély volt, ma pedig teljesen elenyésző.