A szabadság költői-politikai programja

​Olvasd el a Tankönyvben A XIX. század költői c. verset 137. oldalon vagy az alábbi linken - következő dián találod

​

​​Címmeditáció

a.Mit mond el a cím, és mit hallgat el?

b.Hányféleképpen tudnátok kiegészíteni a címbeli hiányt a versszöveg nélkül?

c.Hogyan egészül ki a cím jelentése a versszöveg által?

d.Milyen szövegtípust vár az olvasó a cím alapján?

e.Hogyan jelennek meg ezek a szövegtípusok a versben?

​

​Válaszaidat a füzetben rögzítsd!

​Lehetséges válaszok

​a.Téma: feltehetően ars poetica, költőkről, költészetről szól, kijelöl egy időbeli érvényességet (XIX. század).

Nem tudjuk meg a címből például: mi célból (beszélői szándék)? Pontosabban miről szól? Miért a XIX. század?

b.Kiegészíthető a cím például: költőiről vagy költőihez.

c.A szöveg megerősíti és pontosítja a cím jelentését: valóban költőkről, költőkhöz szól, költői magatartásformákat, szerepeket mutat be és értékel, szándéka szerint meggyőzni kíván, döntéshelyzet elé állít.

d.Érvelő, esetleg leíró szövegrészeket.

e.Többféle költőtípust, költői szerepet, magatartásformát mutat be (leíró jelleg), viszont egy korszerű szerep mellett foglal állást (érvel).

​Beszédhelyzet

​a.Ki a vers beszélője, mit tud meg róla az olvasó?

b.Kihez, kikhez intézi szavait a beszélő?Kik lehetnek a megszólítottak, címzettek?

c.Milyen beszélői szándék olvasható ki a megszólalásából?

d.Milyen közlésmódok mutatják a versben a beszélő személyes érintettségét, érdekeltségét, elkötelezettségét?

e. Milyen nyelvi kifejezőeszközök mutatják a versben azt, hogy a beszélő biztos saját értékrendjében, a mondottakat megfellebbezhetetlen igazságnak tartja?

f.Hol bizonytalanodik el a beszélő hangja? Milyen nyelvi eszközök jelzik ezt?

​Lehetséges válaszok- beszédhelyzet

​a.Maga is költő (T/1. személy használata); elkötelezett a közösség ügyei iránt („nagy munkát vállal az magára”, „vezessék a népet”), a prófétákhoz hasonlóan Isten által kiválasztott a vezető szerepre („isten ilyen / Lángoszlopoknak rendelé a költőket), képes jövőbe látni, helyes célt adni (5. versszak), költészete tett (harc, csata) értékű („a néppel tűzön-vízen át”, „a nép zászlaját”).

b. A költőtársakhoz, a többi költőhöz, esetleg: közönségéhez, a vezetettekhez, a néphez.

c. A meggyőzés szándéka: az igazi, korszerű költészet a társadalmi változások élére áll, az igazi, korszerű költő elkötelezett a nemzeti-emberi közösségnek.

​Beszédhelyzet lehetséges válaszok

​d.Például: buzdítás („Előre hát”), kinyilatkoztatás („Nincs rád szüksége”), átokmondás („Átok reá”), ítéletalkotás (szemtelen hazugság), prófécia („Ha majd”).

e.Felszólító és kijelentő mód használata, felkiáltójel, igehalmozás („küzd, fárad, izzad”), jelzői módosító („szemtelen hazugság”, „hamis próféták”).

​f. 5. versszak („ha – majd – akkor”): a beteljesülés jövőbeli idejében való bizonytalanság (nem magában a jövőbeli beteljesülésben); 6. versszak („talán”): az életbeli jutalomban (lásd: Mózes sem léphetett az ígéret földjére).

​Költőszerepek

​a.Milyen költői magatartást utasít el az első versszakban a beszélő?

b.Milyen költői magatartást mutat be a második versszakban a beszélő? c.Milyen költői feladatot jelöl ki a harmadik szakaszban a beszélő?

d.Hogyan függ ez össze a másodikban bemutatott költői szereppel?

​e.Kik lehetnek a 4. versszakban említett hamis próféták?

Kinek, kiknek az érdekeit képviselhetik, kivel, kikkel szemben?

f.Milyen feltételekhez köti az 5. versszakban a beszélő a költők elé állított cél elérését?

​Költőszerepek -lehetséges válaszok

​a. Az önkifejező, személyes (individuális) költészetet (a társadalmi változások szolgálatába állított, közösségi érdekeltségű költészettel szemben).

b. A prófétai (korszerűnek tekintett) költőszerepet, magatartást: isteni küldetés, népvezér szerep.

c. A tett értékű költészetet, költői szót (a tettet nem vállalókkal: gyávákkal, lustákkal szemben).

​Költőszerepek lehetséges válaszok 2.

d. A félúton megállók, fél eredménnyel megelégedők: megalkuvók, a gyökeres változást nem akarók (kevéssé radikálisok) – szemben az általános földi boldogságért küzdőkkel. e. Gazdasági egyenlőség (javak egyenlő elosztása), jogegyenlőség, kulturális egyenlőség: politikai feltételek (program): részben polgári szabadságjogok, részben utópisztikus elképzelések.

f.A szabadságért való személyes életáldozat, a közösség elismerése, hálája. ​

​motívumok, toposzok

​Lant = költészettoposz - húr, szent fa: metonimikus képek (a költészet kiemelt, a szakrálisnak megfelelően közösségi szerepe).

Út-utazás toposz: a vers háttérmetaforája. A térbeli haladásra vonatkozó képekben (bujdosunk, kövessék, előre, megállhatunk stb.) jelenik meg, valójában időbeliséget jelöl. A beszélő célelvű (fejlődéselvű) történelemfelfogását mutatja.

​

​motívumok, toposzok, képiség eszközei

​Mózes, zsidó nép: az ókori szolgaságból menekülők – a „mai” (XIX. sz.) szolgaságból szabadulni akarók;

puszta: vándorlás, az ígéret földjének keresése – a „mai” földi boldogság (igazságos, szabad társadalom) keresése – hasonlat.

Isten küldte lángoszlop – újabb idők költői – metafora;

Kánaán – az újabb idők földi boldogsága, politikai szabadságjogok kivívása (társadalmi igazságosság, pl. egyenlőség, testvériség) – metafora.

A bibliai párhuzam a küldetés, a költő kitüntetett, kiválasztott voltát nyomatékosítja, értelmezi.

​motívumok, képiség eszközei

​Bőség kosara, jognak asztala, tudás napvilágának ablaka: mindenki számára érthető, hétköznapi tapasztalatból alkotott képek, a bibliai kifejezésmód is gyakran él vele vagy hasonlókkal a példázatokban.

​

​jelentése: egyenlő elosztás, jogegyenlőség, tudáshoz, iskolázottsághoz való jog (részben polgári, részben utópisztikus, szocialisztikus).

​Köszönöm a munkád!

​Jó szünetet! :)

​Forrás:

​https://magyartanarok.files.wordpress.com/2015/06/9-tanc3a1r-5-ars-poeticc3a1k.pdf

​https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10_nat2020/lecke_07_079

​https://www.visegradliterature.net/works/hu/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor-1823/A_XIX._sz%C3%A1zad_k%C3%B6lt%C5%91i

​https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/207071130