Számnevek

a számnév élőlények, élettelen dolgok, fogalmak mennyiségét, sorrendiségét vagy törtrészét fejezi ki. Legjellemzőbb kérdései: Mennyi?, Hány?, Hányadik?

alapszófaj, ezen belül a névszók közé soroljuk a főnevekkel, a melléknevekkel és a névmásokkal együtt.

A mondatban hasonlóan viselkednek, mint a melléknevek, valamint megkaphatnak bizonyos melléknévi ragokat, pl. sok-an, öt-en, hárm-an-négy-en. Némelyik számnév fokozható is, pl. kevés, kevesebb, legkevesebb.

Határozatlan számnév: amikor nem akarjuk vagy nem tudjuk pontosan megadni az adott dolog, fogalom mennyiségét, sorrendjét, határozatlan számnevet használunk. Ilyenkor csak nagyjából utalunk a mennyiségre. Például: kevés, elég, két-három, sokadik.

Határozott számnév: akkor használjuk, amikor pontosan meg akarjuk határozni valaminek a mennyiségét, a sorrendben elfoglalt helyét. Például: egymillió-háromszázötvennyolcezer- kilencszázhuszonhat, ötven, negyed, nyolcadik, egy.

Mindkét fajta számnévhez kapcsolódhat a -szor/-szer/-ször rag, pl. két-szer, sokszor, elég-szer. Az ‑os/‑es/‑ös képzővel pedig főnevet képezhetünk a határozott számnevekből, pl. het-es, tizenegy-es. Ha a mondatban az egy szó szerepel, az csak akkor határozott számnév, ha hangsúlyosan szerepel, különben névelő. Például: számnév: Csak egy almám maradt; névelő: Tudsz adni egy zsepit?

A tőszámnév mennyiséget nevez meg, pl. tíz, százötven, ezerkilencszázkilencven, kétezer-tizennégy, sok. A tőszámnevek szótövek, nem tartalmaznak képzőt.

A törtszámnév: megnevezi az egyenlő részekre osztott dolog egyik részét (három negyed, egy tized, fél). A törtszámneveket leggyakrabban a tőszámnévből az -ad/-od/-ed/-öd képzővel képezzük, pl. tizenöt-öd, harminc-ad, negy-ed.

A sorszámnév: megnevezi a sorrendiséget, pl. tiz-edik, huszonharma-dik, sok-adik. A sorszámnevet a ‑dik képzőről könnyen fel lehet ismerni.