Élet a középkori városban

Elsősorban a püspöki és földesúri székhelyek, valamint a fontos szárazföldi vagy vízi kereskedelmi útvonalak csomópontjai fejlődtek városokká.

A jelentősebb folyóátkelőhelyek és hágók mellett szintén sok ember telepedett le.

A létrejövő településeket fallal vették körül, hogy a támadások ellen védekezni tudjanak.

Egy nagyobb város alig tíz-húszezer lakost számlált, egy százezer fős nagyváros (Velence és Párizs) pedig kiemelkedőnek számított Európában.

A városok lakosai a polgárok. A városokban laknak az iparosok, a munkások, a kereskedők. A nagyobb települések vásártartási joggal is rendelkeztek.

A polgárok általában kézművességgel vagy kereskedelemmel foglalkoztak. Számos kiváltság illette meg őket. Megválaszthatták saját vezetőiket és a várost irányító testületet.

Emellett egy összegben adóztak. Ez a kiváltság azt jelentette, hogy minél többen laktak egy városban, annál kevesebb volt az egy főre eső adó mennyisége.

A vásárokat a főtéren, a város középpontjában rendezték. Általában itt állt a városháza és a város temploma, vagy ha püspöke volt a városnak, akkor a katedrálisa is.

városi polgárok túlnyomó többsége valamilyen kézművesmesterséggel foglalkozott. Volt köztük kovács, csizmadia, asztalos, pék, mészáros és sörfőző is.

Céheknek nevezzük azokat a társulásokat, amelyekben közös mesterséget űző, a város ugyanazon utcájában lakó iparosok tömörültek, hogy közösen álljanak ki jogaikért, érdekeikért, és megszervezzék saját életüket

A céheket mesterek vezették. A mestereket az inasok és a legények segítették a munkájukban. Sok év tanulás után az inasból előbb legény, majd egy mestermunka bemutatása után mester válhatott.

Céhszabályzat előírja: Az alapanyag és az árú minőségét, árát, mennyiségét, a munkaidő hosszát, a céhtagok és gépek számát.

A céhen kívüli iparosokat kontároknak nevezték

Észak-Itália nagyvárosaiban született meg, de elterjedt később egész Európában – Itálián kívül is.

Leonardo da Vinci: reneszánsz művész (Utolsó vacsora, Mona Lisa, Sziklás Madonna)

Michelangelo: reneszánsz művész (Dávid szobor, Mózes szobor, Pieta)