Csokonai pályaképe

a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb költője

művelt, tudós és tudatos, poétikailag felkészült alkotó: poeta doctus (tudós költő) és poeta natus (született költő)

a szórakoztatni vágyás gyakran tetten érhető verseiben

tehát alkalmi és tudós költészetet egyaránt művelő költőszerep jellemzi

programadó vers: A vídám természetű poéta

rokokó életeszmény és boldogságfilozófia: Anakreóni dalok

"Éljünk vidáman, minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk, ez a régi lírikusok filozofája, ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség filozófiája." - írja maga Csokonai

ez a boldogságfilozófia már más, mint Bessenyeiéknél: az egyén boldogsága Csokonai szerint már nem csupán a közösség érdekeinek szolgálatát jelenti, hanem egyéni érvényesülést is

a Lilla-versek: fenntartható-e a boldogság?, hogyan lehet megélni a teljességet, harmóniát?, annak tudata, hogy a boldogság törékeny és mulandó

Lilla-szerelem kudarca után: boldogtalanság, beteljesületlen szerelem, világ gonoszsága és romlottsága válik központi témává

ennek megfelelően a versek perspektívája is beszűkül: a lírai én befelé figyel, a szövegek központjába a magány válik

a személyes veszteségei átalakítják költői programját is: a Dorottya c. vígeposzban és Az özvegy Karnyóné c. komédiában a boldogság utáni vágy és az arra való esély kerül egymással szembe, de!

mindkét műre jellemző komikum már egyfajta felülemelkedést is jelez

korai pályaszakasz: Rousseau, Voltaire hatása, pl. Az estve, Konstancinápoly - klasszicizmus

kései pályaszakasz: Az ember, a poézis első tárgya, Halotti versek

egyik legfontosabb sajátossága Csokonai életművének, hogy a szövegeiben különböző stílusirányzatok egyszerre vannak jelen: klasszicizmus, rokokó, népiesség, szentimentalizmus

de! egyik sem válik kizárólagossá

hiába különbözőek ezek a stílusok, Csokonainál mégis egységes életművé állnak össze