I. Károly uralkodása

tartományurak legyőzése -> királyi birtok növekedése

hűséges bárói réteg létrehozása:

báróknak méltóságok (pl. nádor, vajda, tárnokmester)

méltóságokkal együtt föld is járt (honorbirtokok)

a méltóságokat a király visszavehette -> bárók hűek maradnak

erős királyi bandérium (hadsereg)

nemesfémbányászat fellendítése:

bányák engedélyezése a földesúri birtokokon

a földbirtokosok megkapták a bányabér (urbura) harmadát

(a bányabért a bányászok fizették az uralkodónak, a kitermelt fém tizedét, ennek az egyharmad részét kapták meg a földesurak ezután)

királyi nemesfém-monopólium: nemefémmel csak a király kereskedhet

értékálló aranypénz (aranyforint) - nem kell évente váltani

-> a király elesik az évenkénti pénzváltás bevételétől

új adó: kapuadó - jobbágyok fizették (kapunként/portánként 18 dénár)

városok fejlődése: szabad királyi városok és bányavárosok (nyugati minta)

legtöbb város: mezőváros, földesúr fennhatósága

harmincadvám: távolsági kereskedelem adóztatása

rokoni kapcsolatok építése az európai uralkodócsaládokkal

visegrádi királytalálkozó (1335): cseh és lengyel királyt megbékíti Károly

(-> ma: visegrádi négyek, V4-ek: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia)

gyermekei: Lajos - megszerzi neki a lengyel trónt, András - neki a nápolyi trónt