Erdélyi Fejedelemség

• az ország keleti része

• János Zsigmond keze alá került csecsemő korában

• anyja Izabella királyné és gyámja György barát (Fráter György) kormányozta

• Zsigmond 1570-ben megegyezett a habsburgokkal - lemondott az uralkodói címről, cserébe Erdély fejedelme maradhatott

• János Zsigmond halála után Báthori István lett a fejedelem (1571-1586)

​Erdélyi Fejedelemség

• tisztán látta, hogy eygedül nem szállhat szembe az Oszmán Birodalommal

• Lengyelországgal szövetséget kötött - katonai erő növekedésében bízott

• feleségül vette a lengyel király özvegyét - lengyel uralkodó lett

• az erdélyi fejedelemség belső ügyekben dönthetett, de tötök fennhatóság érvényesült

Báthori István

• évenkénti adófizetés a törököknek

• nem lehetett önálló külpolitika

• szultán beleegyezése nélkül senki nem lehetett erdélyi fejedelem

​Erdélyi Fejedelemség - török függés

• XVI-XVII. század folyamán török - habsburg háborúk sora

• perek sokasága a magyar főurak ellen - habsburg udvar parancsára

• vád:

  • uralkodóval szembeni hűtlenség

  • árulás

• ítélet: fő- és jószágvesztés

• bécsi udvar az így szerzett vagyonból próbálta a háború költségeit előteremteni

​

​Bocskai István

• sokan menekültek - bujdosók

• bujdosó között volt végvári katona, hite miatt üldözött ember, és kereset nélkül maradt hajdúk

• Bocskai István állt az élükre

• hamis vádakkal perbe fogták Bocskait

• Bocskai hadjáratot indított az uralkodó ellen - hajdúkra számított

• kezére került Észak-Magyarország és Erdély is

• az országgyűlésen Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választották (1604-1606)

• székhely: Kassa

​

​Bocskai István

• békére törekedett

• bécsi béke 1606

• a habsburg udvar elismerte, hogy Erdély külön állam

• a béke szerint a protestánsok a Magyar Királyság területén is szabadon gyakorolhatták vallásukat

• hajdúk - veszélyt jelentettek, fosztogattak

• saját birtokaiból adományozott a hajdúk részére - hajdúvárosok

​

​Bocskai István