A magyarországi ellenreformáció

• Vizsolyi Biblia - Károli Gáspár (1590)

• könyvnyomtatás elterjedése

• iskolák alapítása - olvasás tudományának terjedése

• falusi iskolák - tanítók a lelkészek - anyanyelven

• református és evangélikus iskolák megjelenése: Sárospatak, Debrecen, Pápa, Bártfa, Eperjes stb...

• a fellendülő anyanyelvi kultúra nemzetmegtartó és összetartó erő hatása

Az anyanyelvi kultúra és oktatás felvirágzása

A nagyszombati római katolikus és a csengersimai református templom belső tere - Történelem tankönyv 44. oldal

• Magyarországon a XVI. század végére a lakosság 85-90%-a protestáns lett.

• Kezdeti időszakban a katolikus egyház bénultan szemlélte a reformációs folyamatokat.

• A római katolikus egyház a század második felétől kezd el hatékonyan fellépni  a katolikus habsburgok erőszakkal lépnek fel a protestánsok ellen.

• Az ellenreformáció eredményességének okai:

  • A protestantizmus belső szétszakadozása (kálvini, lutheri, unitárius ág)

  • A római egyház sorainak rendezése

  • A Habsburg királyi ház megerősödése

​A magyarországi ellenreformáció

Jezsuiták Magyarországon

• Magyarországon is a jezsuita rend lett az ellenreformáció legeredményesebb végrehajtója

• Oláh Miklós esztergomi érsek hívta be az országba (1561-ben) a jezsuitákat

• Az ellenreformáció magyarországi vezéralakja: Pázmány Péter (1570-1637)

• Fő célja: Magyarország újra vallásában egységes ország legyen

• Iskolák, nyomdák létrehozásával a protestantizmus egyik legfőbb fegyverét fordítja a reformáció ellen

• Vitákban, érvekkel igyekezett meggyőzni mindenkit arról, hogy a katolikusoknak van igazuk

• elsősorba a főnemeseket igyekezett megtéríteni:

  • akié a föld, azé a vallás is ("cuius regio eius religio")

​Oktatás fontossága:
- Nagyszombatban egyetem és nyomda alapítása
- jezsuiták segítségével a katolikus népoktatás kiépülése:
- plébániai kisiskolák és középiskolák hálózata
- Pázmány Péter utódai újra megkezdték a protestánsok üldözését

​Pázmány Péter

• Tankönyv: 45. oldal (18)

• támadás érte a protestáns egyházakat Magyarországon.

• I. Lipót (1657-1705) uralkodását „véres ellenreformációnak”,

• III. Károly (1711-1740) és Mária Terézia (1740-1780) uralkodását „csendes ellenreformációnak” nevezi.

• Erdélyi Fejedelemség - protestáns vallások gyors terjedése

• fejedelmek többsége elfogadta az új hitet, ezért a protestáns vallásokat nem fenyegette az ellenreformáció

• székelyek - katolikus vallás

• viszonylagos béke alakult ki a felekezetek között

• 1568. évi tordai országgyűlés: vallási türelmet gyakorolva kimondta az igehirdetés szabadságát és tiltotta a felekezetek ellenségeskedését

​Vallási türelem Erdélyben

​