Spanyolország földrajza

1. Milyen tájakat, nagyobb folyókat tudtok leolvasni róla?
   

Nézzétek meg Spanyolország domborzati térképét!

2. Milyen óceánok, tengerek mossák partjait?

Spanyolország területének nagy része viszonylag magas tengerszint feletti magasságon fekszik. Északkeleten a Pireneusok fiatal lánchegysége választja el Európa középső területeitől, délen pedig a Sierra Nevada vonulatai helyezkednek el. Az ország túlnyomó részét az úgynevezett Mezeta 700–800 m magas fennsíkja adja, amely jobbára a földtörténeti óidőben keletkezett kristályos kőzetekből áll. A Mezeta felszíne nem egyenletes, kettéosztja a Kasztíliai-választóhegység, szélein pedig röghegységek szegélyezik. Nagyobb alföldek csak a fő folyók mentén alakultak ki, így északon az Ebro (ország legbővízűbb folyója) vidékén és Andalúzia területén.

​

​Délen pirosan bekarikázva a Sierra Nevada található.
Északon a kék nyíl az Ebro folyóra mutat.

​A Kanári-szigetek és a Baleár-szigetek is Spanyolországhoz tartoznak. Tudtátok, hogy Ibiza is a Baleár-szigetek, (így Spanyolország) része?

​·       népesség: 48 692 804 fő (28. legnépesebb a Földön)

·       teljes termékenységi arányszám: 1,16 - elöregedő népesség

·       terület: 504 782 km²

·       GDP/fő: 29 993 (2019)

·       HDI: 0,891 (2018)

·       népsűrűség: 94 fő/km²


Az emberek többsége a nagyvárosokban és a partvidéken él. A népesség eloszlása egyenlőtlen. Napjainkban a Mezeta belső területei egyre inkább elnéptelenednek (kivéve Madrid). Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás és szárazság miatt szinte élhetetlenek azok a területek, ahol nincs vízforrás (például olyan folyó, amelynek hozama kiszámítható, egyenletes, de legalábbis nem szárad ki az év nagy részében).

Az ország középső részén található a történelmi Kasztília területe a spanyol nyelv bölcsője, amely két tájegységre, Ó- és Új-Kasztíliára osztható. Itt található az ország fővárosa, Madrid. Az Ebro-medencében található Aragóniából indult a félsziget visszahódítása az araboktól a 11. században. Kasztília és Aragónia egyesülése vezetett Spanyolország létrejöttéhez. A keleti partvidéken fekvő Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb tartománya, fejlett iparral és turizmussal. Hasonló fejlettségi értékekkel rendelkezik Baszkföld, amely elsősorban nehéziparának köszönheti kedvező helyzetét. A gallegók által lakott Galícia volt az első stabil állam a területen a Római Birodalom bukása után – e korai állam déli részei ma Portugáliához tartoznak. A délen fekvő Andalúzia a 8. és 14 század között arab uralom alatt állt – ennek nyomát őrzik a mór emlékek, amelyek például Granadában is nagy számban megtalálhatóak.

Spanyolország nem vett részt az első világháborúban, de a katonai diktatúra és az 1929-es világgazdasági válság nyomán újabb belpolitikai krízisbe jutott. 1936-ban kitört a spanyol polgárháború, amelyben a szélsőjobboldali Francisco Franco tábornok győzedelmeskedett. Az 1930-as évektől az 1970-es évek közepéig tartó Franco-diktatúra idején erős elnyomás sújtotta a nemzeti kisebbségeket (pl.: katalánokat, galíciaiakat és baszkokat). Diktatúrája egészen 1975-ig tartott. Halála után visszaállították az alkotmányos monarchiát és Spanyolország demokratikus útra lépett. Tagja lett a NATO-nak, az Európai Uniónak (1986) és 1999-ben bevezette az eurót. A 2008-ban kezdődő világgazdasági válság különösen súlyosan érintette az országot, a csúcsokat döntögető munkanélküliség (van, ahol elérte a 25%-ot) miatt több százezer polgára más európai tagállamokban keresett állást.

​Történelmi kitekintés

​Ha tudtok, nézzetek bele ebbe a rövid videóba. Hang nem kell. (00:00-00:30)
(A videó elnevezése ne tévesszen meg, Spanyolországban vannak, legalábbis a videósorozat ezen részében.)
https://www.tiktok.com/@szentirmaiaiai/video/7448357010434706710

Spanyolországot 17 autonóm közösségre lehet osztani. Ezekhez hozzáadódik még a Spanyolországhoz tartozó két észak-afrikai autonóm város, Ceuta és Melilla is. A széles önállósággal felruházott közösségek mindegyike rendelkezik saját parlamenttel és regionális kormánnyal. Az autonóm közösségek jogai azonban nem teljesen azonosak. Az egyik körbe tartoznak a történelmi régiók, úgy mint Baszkföld, Katalónia, Galícia és Andalúzia, melyek szélesebb autonómiával rendelkeznek, mint a többi közösség. Így például e négy közösségen belül azok elnöke határozhatja meg, hogy hazájában mikor és hogyan tartsanak elnökválasztásokat. Baszkföldön és Katalóniában az elnök saját rendőrség felett is rendelkezik. A plusz kiadásokra e régiók visszatarthatnak egy nagyobb adóösszeget a központi kormányzattól. Az itt élő népek második hivatalos nyelvet vezethettek be. A másik csoportba tartoznak a spanyol többségű közösségek. Ezek a madridi központi kormányzattól szorosabban függnek. Mindez azt szolgálja, hogy a soknemzetiségű ország kisebbségei elfogadják a spanyol dominanciájú közös államot. Ennek ellenére Spanyolországban megfigyelhető az erős szeparatizmus.

A katalánok az északkeleti partvidéken (Katalónia, Valencia, Baleári-szigetek) élnek, körülbelül 18%-át teszik ki az ország népességének, fő központjuk Barcelona.
2017. október elsejére a Spanyolország részét képező autonóm Katalónia kormánya népszavazást írt ki a tartomány függetlenségéről. A népszavazás megtartását a spanyol kormány és az alkotmánybíróság illegálisnak tekintette és fellépett megtartása ellen. A népszavazást a spanyol állam rendőri fellépéssel kísérelte meg megakadályozni. Szavazóhelyiségeket zártak le, urnákat vittek el. Sok esetben erőszakot is alkalmaztak a szavazni kívánókkal szemben. Az 5,3 millió szavazásra jogosult polgárból 2,3 millió vett részt a népszavazáson (43%). Az érvényes szavazatokból (40 % körül) több mint kétmillió ember a függetlenségre szavazott (92%). Korábban is voltak már kísérletek hasonló népszavazásra (2014). A spanyol állam azonban minden függetlenségre irányuló népszavazási törekvést alkotmányellenesnek tart, mivel az alkotmány kimondja a spanyol nemzet felbonthatatlan egységét, és a spanyolok közös hazájának oszthatatlanságát. Emiatt egyik népszavazás eredményét sem fogadták el.

A nagy földrajzi felfedezésektől indulóan Spanyolország kiterjedt gyarmatbirodalmat hozott létre, ennek következménye, hogy Latin-Amerika legtöbb országában a spanyol a hivatalos nyelv. A spanyolok a mai napig kiterjedt kulturális és politikai kapcsolatokat ápolnak a zömében a 19. század első felében függetlenné vált egykori gyarmati területekkel.
Bár a felfedezések révén Spanyolország nagy gyarmatbirodalmat hozott létre, nem sikerült erre tartós fejlődést alapozniuk. A spanyol állam a nagy felfedezések és a gyarmatosítás rövid fénykora után fokozatosan elszegényedett, és kikerült a kontinens vezető gazdasági nagyhatalmai köréből.

​Spanyolország (piros) és Portugália (kék) területei a 16-17. században

​Jártál már valamelyik a térképen feltüntetett városban? Milyen volt?
Ha még nem jártál Spanyolországban, hallottál már valamelyik városáról? Ha igen, melyikről és mit?

Az északnyugati területeken óceáni éghajlat jellemző, magasabb csapadék mennyiséggel és alacsonyabb átlaghőmérséklettel.

A Mezeta éghajlata száraz kontinentális, évente mindössze 400–500 mm csapadékot kap. A szárazságot fokozza, hogy a fennsíkot hegységek veszik körbe.

A Földközi-tenger partvidékén, a Baleár-szigeteken, és délen, Andalúziában pedig mediterrán éghajlat jellemző. Emellett az országhoz tartozó Kanári-szigeteken szubtrópusi az éghajlat, a Kanári-áramlás okozta hatás miatt egész évben kellemes hőmérséklettel.

​zöld: óceáni éghajlat
kék: függőleges övezetesség
sárga: mediterrán éghajlat
piros: különösen száraz régió
narancssárga: kontinentális éghajlat

A mezőgazdaság területi elhelyezkedését elsősorban az éghajlat szabja meg.

A Mezeta területén a szárazabb éghajlat miatt gyenge minőségű legelőkön juh- és kecsketartás jellemző, illetve a kevesebb csapadékkal is beérő gabonaféléket is termesztenek. A partvidékeken fontos szerepet játszik a halászat.

A szárazság miatt rengeteg duzzasztógát épült a folyókon, amelyek az öntözővizet szolgáltatják. –-> Az öntözött gazdaságok jó termésátlagokat adnak. Valencia környékén az öntözött kertekben: citrusfélék és a korai zöldségfélék --> Ezek nagy részét exportálják is.

Földközi-tenger partja + Andalúzia (mediterrán égh.): olíva- és szőlőtermesztés
északnyugati tengerpart (óceáni klíma): búza, kukorica

Spanyolország jelentős kőszén és érckészlettel rendelkezik, szénhidrogénekben viszont kevésbé gazdag, csupán vízi energiával rendelkezik – ezért az elektromos áram körülbelül felét víz- és atomerőművek termelik. Nemzetközileg is jelentős ásványkincsek a Mezeta déli területein bányászott ólom, cink, volfrám, és higany, de a pirit és az uránérc is fontos. A Kantábriai-hegység vasérc és széntelepei hozták létre az északi területek nehéziparát.

Fontos baszkföldi kikötő, Bilbao.

Barcelona fejlődését a nagy múltra visszatekintő textiliparon kívül kikötője és turizmusa is segítette. Barcelona közelében található ma már a Volkswagen tulajdonában álló SEAT autógyár központja is. Az ország elmaradott belső területein csak Madrid ért el gyors fejlődést; itt jobbára fogyasztási cikkeket előállító üzemek telepedtek le.

Az utóbbi két évtizedben a gazdasági növekedés motorjává az idegenforgalom lépett elő: ma Spanyolország a világ egyik leglátogatottabb országa.

Milyen negatív hatásai lehetnek a turizmusnak? Említsetek néhány példát!

​A digitális tananyag végére értetek. Szép munka!

Folytassátok az órai munkát az ismerettérképek elkészítésével! Ezt a tananyagot megtaláljátok pdf változatban is a Google Classroom-ban, hogy könnyebben és gyorsabban tudjatok navigálni az altémák között.

Sulinet: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/del-europa-foldrajza/spanyolorszag-foldrajza

Videó: https://www.tiktok.com/@szentirmaiaiai/video/7448357010434706710

Wikipédia:

·       https://hu.wikipedia.org/wiki/2017-es_katal%C3%B3niai_f%C3%BCggetlens%C3%A9gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s

·       https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g?variant=zh-cn

·       https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g_k%C3%B6zigazgat%C3%A1si_beoszt%C3%A1sa

·       https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g_demogr%C3%A1fi%C3%A1ja
Wikipédia (népesség): https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja

Wikipédia (DGP): https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_GDP_szerinti_list%C3%A1ja_(nomin%C3%A1lis)

Wikipédia (HDI): https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_list%C3%A1ja_az_emberi_fejletts%C3%A9gi_index_alapj%C3%A1n