Arany János életútja

„én valék öreg szüleim egyetlen reménye…” Arany János március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán.

​Ilyenforma lehetett a költő szülőháza

•A fiúcska gyengéd, szeretetre méltó, eszes, tanulékony gyerek volt. Idős apja, a „híres mesélő”, már szinte a bölcsőben rákapatta a mesék és mondák ízére.

•„Vevődött 10 garason 1825 esztendei őszi vásárban…”

•Nyolcéves lehetett, amikor egyik tankönyvébe jegyezte be első versét: Ha akarod tudni Ez könyv kié legyen Az Arany Jánosé Ki sokáig éljen. A deákos aláírás után pedig ez áll még:

1823 tavaszán adták iskolába. Szülei néha a mezőre is kivitték, de gyönge testalkata miatt, nem erőltették a fizikai munkát. Tanult embert akartak nevelni belőle.

•1831-ben kérvényt írt

• „Tiszteletes, Tudós Balogh Péter úrhoz”, akitől segédtanítói állást kért, ezzel az indoklással:

•„… mert szüleim, kik nyóltz esztendők elfolyása alatt gondosan taníttatni igyekeztek, elöregedvénn, … a további taníttatást nem teljesíthetik.”

•Az állást megkapta, s ezután nappal tanított, tanult, éjjel pedig olvasott.

•1833 őszén 16 éves korában a híres debreceni Kollégiumban folytatná tanulmányait, de szegény szülei nem tudták vállalni a költségeket. Ezért megszakítja itteni diákéveit, és Kisújszálláson tanítóskodik. A debreceni Református Kollégium

​A debreceni Református Kollégium

„Jöttek a búgondok úti cimborának”

•Debrecenben kiváló diák. Szobrász vagy festő szeretett volna lenni, végül beáll vándorszínésznek. Ez életének igen keserű szakasza:

​•haldokol édesanyja, megvakult édesapja. Szalontán vállal állást, hogy édesapja mellett lehessen. Először tanító, majd jegyző lett. 34 évig élt Nagyszalontán, s minden, ami fontos, jelentős életében valamiképpen ide fűződik.

•1848 áprilisában egy nemzetőrsereg vonul át Nagyszalontán. Arany első lelkesedését versbe öntötte. Később belépett a nemzetőrségbe, sőt Szalontán ő szervezte meg.

Süvegemen nemzetiszin rózsa,
 Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra: Nemzetemnek vagyok katonája.
 Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország, Hogyne lennék holtig igaz hozzád!
(Nemzetőr-dal - részlet)
Borsos József: Nemzetőrtiszt

Replace this with a header

•Az 1849-es év kettős gyászt hoz Arany számára. A szabadságharc bukása és barátja halála mély fájdalommal töltötte el. Ekkor írt verseiben először a kétségbeesés, majd a panasz hangja szólal meg. A költő legnépszerűbb képe Barabás Miklós 1856-ban készült rajza. Még látható rajta az a szakáll, amelyet Kossuthra emlékezve viseltek hívei, s amelynek viselését 1852-ben megtiltotta a kormány. A kihajtott nyakkendőtlen ing Petőfire emlékeztet, a magyaros zeke a nemzeti érzület bizonyítéka.

​Replace this with a header

•A Margitszigetre vitte magával Gyulai Pál íróbarátjától kapott, kulccsal zárható kis kapcsos könyvét.

•Első lapjára ezt írta: Őszikék. Ezekben a versekben búcsúzik vágyaitól, az élettől. Az életet ím megjártam, Nem azt adott, amit vártam: Néha többet. Kérve, kellve, kevesebbet.

•1882 őszén halt meg.