Reformkor2

A reformkor

1825-1848

A reformkor

• Cél: Magyarország fejlesztése békésen, új törvények bevezetésével

• Kezdete: 1825: Széchenyi István fellépése

• Vége: 1848 a békés újítást felváltja az erőszak (forradalom, majd szabadságharc)

• maradi politika elutasítása

🡪 társadalmi és gazdasági modernizáció

🡪 reformok megvalósítása ALKOTMÁNYOS ESZKÖZÖKKEL

🡪 nemzeti öntudat erősítése (nyelv + kultúra)

- „Jelszavaink valának: haza és haladás.” /Kölcsey/

• 🡪 főnemesek (udvarhűség), kisnemesek (kiváltságok féltése) ↔ liberális nemesség

TÁRSADALMI REFORMOK +NEMZETI ÉBREDÉS

Lehetőségek

•a hazai polgárság nem elég erős

• ezért a reformokat a középnemesség és az értelmiség kezdeményezi

• birtokának korszerűsítése ösztönzi erre

• csak a feudális viszonyok lebontásával lehetséges.

Széchenyi István programja

• a) Előzmények: Széchenyi beutazta

Nyugat-Európát

• látta, hogy Magyarország mennyire

elmaradott

• életcélja: Magyarország felzárkóztatása a

fejlett országokhoz.

• az angol példát tekinti mintának a hazai

átalakulásra.

• b) Fellépése: az 1825-ös országgyűlésen

felajánlja egy évi jövedelmét a Magyar

Tudományos Akadémia megalapítására.

Széchenyi István – a kezdetek

• https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/379873063

c) Programja - Elméleti tevékenysége

• Munkái: Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833)

• Lényege:

• először a mezőgazdaságot kell fejleszteni

• utána az ipart

• a fejlesztéshez pénz kell

• el kell törölni az ősiség törvényét

• eladható lesz a birtok egy része

• így lehet rá bankhitelt fölvenni a felvett pénzből lehet fejleszteni: gépesítés,

vetésforgó, (mű)trágyázás robot helyett bérmunka legyen

• a jobbágy többet dolgozik, ha megfizetik a munkáját.

• A szabad kereskedelmet akadályozó céhek, belső vámok eltörlése

Gyakorlati tevékenysége

• A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megépülése

• lóversenyzés

• Kaszinó

• Lánchíd felépítése Pest és Buda egyesítése így jött létre Budapest

• gőzhajózás (a Dunán és a Balatonon)

• folyószabályozás (Tisza kanyarulatainak átvágása)

• A Vaskapu megépítése

• Vasútvonal megépítése Pest és Vác között

• Hengermalom Pesten

Széchenyi emlékezete

•Kossuth Lajos elnevezte a „legnagyobb magyarnak”.

• Öngyilkossága után az ország nemzeti gyászba borult.

• Arcképe ma az 5000 Ft-os bankjegyen szerepel

A kolerafelkelés

•1831-ben Észak-Magyarországon kolerajárványtört ki

• Lengyelország felől érkezett

•Magyarországon lázadás tört ki

- nemesi kúriákra támadtak

- katonasággal verték le

- statáriális eljárások:

~ 120 kivégzés + börtönbüntetések

🡪 kb. 500 ezer beteg; kb. 50%-uk halt bele a betegségbe ( pl. Kazinczy Ferenc)

Kolerás betegek, Párizs, 1831

„Iszonyú forróság uralkodott; utcáink porosak, homokosak s
piszkosak a lehető legnagyobb mértékben; a halottakat félig nyílt
szekereken vitték ki a temetőbe, mindenkinek szeme láttára; a
betegséget magát nem ismervén, de tapasztalván annak pusztító
voltát, még a műveltebb osztályokban is a lehető legnagyobb
félelmet, rettegést s elcsüggedést idézte elő.”

(Br. Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékiratai)

A reformgondolatok kiteljesedése

NEMZETI ÉRDEKEGYESÍTÉS PROGRAMJA

❖ Világossá vált, hogy

🡪 a jobbágytömegeket is meg kell nyerni a reformoknak

- jobbágyokat birtokossá kell tenni, azaz az úrbéres földeket (és a majorságokat)

polgári tulajdonba kell adni + KÁRTALANÍTANI a földesurakat

„A parasztság többnyire csak kínzójának nézi földesurát; nem hiszen neki, nincs hozzá
bizodalma, legjobb szándékai alatt is cselt, ellene intézett törekedést lát; tanácsát nem
követi, intését nem fogadja, mert attól jön, ki iránt egy tartózkodó visszás érzést már
őseitől kapott örökségül."

(Wesselényi: Balítéletekről)

Wesselényi Miklós (1797-1852) - „az árvízi hajós”

• Bírálta a rendi alkotmányt és a bécsi udvart

• Műve: Balítéletek (jelentése: előítéletek, tévhitek)

• Programja: örökváltság hirdetése (jobbágyfelszabadítás)

• szabadságjogok kiterjesztése

• törvény előtti egyenlőséget, sajtószabadságot

• hivatalviselés jog

• közteherviselés bevezetése

• a nemesség is fizessen adót

• A modern nemzetállam megteremtése

• a nemzetiségek tömeges beolvadásával

• Az 1838-as árvíz idején hősiesen mentette a pesti polgárokat

A jobbágykérdés

• a reformkor egyik központi kérdése: a jobbágy–földesúr viszony (úrbéri

viszony) rendezése

• a nemesi birtok nem volt elidegeníthető

• a bankok nem fogadták el fedezetként a nemesi birtokokat

• a nemesek nem tudnak hitelt felvenni birtokaik fejlesztésére

• Széchenyi javaslata

• az ősiség törvényét el kell törölni

• a feudális földbirtokot a földesúr polgári tulajdonába kell adni.

• gondoskodni kell arról is, hogy a földesurat ne érje kár.

Az örökváltság kérdése

• Önkéntes örökváltság: a jobbágy maga fizeti a földesúr kártalanítását

• magánszerződésben megegyezik a földesurával

• az örökváltság megfizetésével

• a jobbágy a terhei megváltásáért cserébe egykori úrbéres telkének teljes jogú birtokosa lesz.

• Kötelező örökváltság: az államnak kell magára vállalnia a kártalanítást

• a nemesség teljes körű állami kártalanításával.

• a forradalom nyomán Magyarországon ez a megoldás valósult meg.

Gróf Festetics György

•Keszthelyen mezőgazdasági iskolát alapított (Georgikon)

A gazdálkodás fejlődése

•Egy-egy birtokon

vetésforgót, bérmunkát

alkalmaztak

•bevezették a trágyázást

•gyapjú és

dohánytermelés indult

Az első gőzgépek és gyárak Magyarországon

A kultúra fejlesztése

1844-ben államnyelv lett a magyar

A nemzeti könyvtár alapítója

A reformkor nagyjai

Kossuth Lajos (1802-1894)

• Ő szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat az 1832-36-os országgyűlésről

• neve közismertté vált

• 3 évet töltött börtönben

• ezalatt megtanult angolul

• kidolgozza politikai programját

• kiszabadulása után a Pesti Hírlap szerkesztője lett

• programját az egész ország megismerhette az újságból

• az egyik legnépszerűbb politikussá vált.

Kossuth programja

• A Pesti Hírlap vezércikkeiben fogalmazta meg

• „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”

• Célja: a hazai iparfejlesztés

• ehhez el kell adni a magyar ipar cikkeit

• különben nem lesz bevétel, amiből fejleszteni lehet

• 1844-ben megalapította a Védegyletet.

• alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a

hazai piacról

• piacot a honi ipar számára kell biztosítani.

• A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz

évig csak magyarországi árut vásárolnak

Kossuth és Széchenyi vitája

Kossuth és Széchenyi ellentéte

„Fiatal Magyarország”

(Pilvax kör, márciusi ifjak)

• radikális, fiatal értelmiségiek.

• a reformokkal haladást kevésnek és lassúnak

tartják.

• Képviselői: Petőfi Sándor (a szabadságharc költője)

• Irinyi József (a 12 pont megfogalmazója)

• Vasvári Pál (történész)

• Jókai Mór (író, a 12 pont felolvasója)

• Táncsics Mihály: radikális parasztprogramot

követelt