Fogalma

A motoros képességek valamely mozgásos cselekvés (teljesítmény) végrehajtásának feltételeiként foghatók fel, amelyek visszavezethetők a születéskor genetikailag meghatározott és a fejlődés során szerzett, tanulás útján elsajátított összetevőkre. Veleszületett adottságokra épülve, különböző tevékenységek végzése során, tanulási, gyakorlási folyamatokban fejleszthetők, illetve bontakoztathatók ki. (Hamar Pál, 2008)

• Képesség: A személyiségnek minden öröklött adottsága, annak pszicho-fiziológiai, pszichikus megnyilvánulása.

• Készség: Tanult cselekvés, belsővé vált művelet, illetve ezek sorozata.

​I. ERŐ

• „Az erőkifejtés alapeleme a motoros egység – az izom maga és az izmot beidegző ideg közös rendszere

• „Erőkifejtéshez szükség van még: tápanyagra, oxigénre, jól kiépült érhálózatra

• „A beidegzett izom működési színvonalát meghatározza az innerváltsága(egy motoneuron hány izomrostot idegez be). Minél jobban áthálózott egy izom, annál szablyozottabb, összehangoltabb működésű.

• „Az izomerő az izomműködésnek olyan jellemzője, ami ellenállások legyőzésére alakul ki

​Az erőkifejtés fajtái:

„1. Izotóniás: mindig elmozdulással történő kontrakció

• Koncentrikus: Az erőkifejtés közben az izom rövidül, vagyis az eredése és a tapadása közötti távolság csökken.

• Excentrikus: Az izom erőkifejtése közben mind a kontraktilis, mind pedig a soros elasztikus elemek megnyúlnak, vagyis az eredés és a tapadás közötti távolság nő.

A koncentrikus és excentrikus feszülés általában nem fordul elő elkülönítve az emberi mozgások végrehajtása során

„2. Izometriás: állandó izomhosszon történik a változó izomfeszülés, azaz nincs elmozdulás

„3. Izokinetikus: az izom rövidülési/nyúlási sebessége állandó, viszont az izom feszülése pillanatról-pillanatra változik. Olyan sportágakban fordul elő, ahol közegellenállást kell legyőzni