Légzés

1. Alapfogalmak

• Légcsere: légkör és a tüdő közti levegő

cseréje

• Gázcsere: O2 és CO2 cseréje a tüdőben

ill. a szövetekben

• Sejtlégzés:

• a sejtek felveszik az oxigént,
• segítségével elégetik a szőlőcukrot,
• Így energiához jutunk
• szén-dioxid keletkezik ami a vér segítségével

visszajut a tüdőbe

2. Légutak

A. Felső légutak

• Orrüreg: Csillós nyálkahártya

borítja, ami melegít, párásít,
tisztít, szaglás

• Miért nem jó, ha szájon át vesszük a

levegőt?

• Mi teszi lehetővé, hogy szájon át is

tudunk lélegezni?

• Érezzük-e az illatokat normál

légvételnél? Miért?

• Garat:

• gégefedő lezár a gége felé nyeléskor
• Lágy szájpad az orrüreg felé
• Dobüreg felé fülkürt

A. Felső légutak

• Gége: porcos, benne

hangszalagok, hangmagasság
függ:

• Hossz: nőknél rövid  magas
• Vastagság  begyulladva

vastagszik, mélyül a hang

• Kiáramló gáz: He  gyorsabb

rezgés
(https://www.youtube.com/watch?
time_continue=33&v=d-XbjFn3aqE
)

• Miért halljuk másnak a hangunkat

felvételről?

B. Alsó légutak
• Légcső:

• C alakú porcok merevítik,
• felületét csillós hám borítja

• Idegen anyagok eltávolítása
• Ezt segíti két reflex is: köhögés (alsó

léguti irritáció esetén), tüsszentés
(felső léguti irritáció esetén)

• Tüdő: 2 tüdőfél (J: 3 lebeny, B: 2

lebeny)

• Mellhártya kettős lemeze borítja,

kifeszíti a tüdőt, közte folyadék

• 2 főhörgő lép be
• Hörgőkre és hörgőcskékre oszlik
• Léghólyagocskákban végződik

• Egyrétegű laphám borítja: 100m2

összfelületű!!!

• Gázcsere helyszíne: légzési gázok (O2,

CO2) nyomáskülönbséggnek
megfelelően áramlanak

3. Légzés folyamata
(légcsere)

• Légzőizmok: rekeszizom,

bordaközi izmok

• Belégzés ingere: növekvő CO2
szint

• Szemléltetése: Donders modellel

4. Gázcsere

• Léghólyagocskák vékony laphámján át

történik

• A hajszálér CO2 dús vért hoz a test

felől (kék színű erek), és leadja a
léghólyagban

• Léghólyagból O2-t vesz fel, ami a

vörösvértestben lévő hemoglobinhoz
kötődik

• Az O2-ben dús vér (piros színű erek)

elszállítódik a testbe és felhasználódik
a sejtlégzésben

5. Tüdő térfogatváltozásai

• Légzési térfogat: nyugodt belégzéssel a tüdőbe kerülő levegő térfogat

(0,5 l)

• Belégzési tartalék: erőltetett belégzéssel a légzési térfogaton felül

beszívható térfogat (2,5 l)

• Kilégzési tartalék: erőltetett kilégzéssel a légzési térfogaton felül

kifújható térfogat, (1 l)

• Maradék levegő: erőltetett kilégzés után is a tüdőben maradó levegő

térfogata (1, 5 l)

• vitálkapacitás:

• Az erőltetett belégzés utáni erőltetve kifújt levegő térfogata
• Átlagos értéke 4 -5l
• Nőknél < férfiaknál
• Növelhető: sportolással

6. Légzési perctérfogat

• 1 perc alatt a tüdőben kicserélődő levegő

mennyisége

• Kiszámítása: Légzésszám x légzési tf (Légzésszám:

12-14 / perc, légzési térfogat 0,5 l): bármelyik
emelése növeli a légzési perctérfogatot

• Melyik az előnyösebb a szervezetünk számára, ha

figyelembe veszed, hogy az izomműködéskor felhasznált
energiának 80%-a hő formájában távozik el?

• Edzett embernél melyik változik? A légzésszám vagy a

légzési térfogat? És edzetlennél?

7. Légzőrendszer betegségei

• Nátha (vírus)
• Tüszős mandulagyulladás

(bakteriális)

• Asztma (hörgőizmok görcse)
• TBC (tüdőgümőkór,

bakteriális)

• Tüdőgyulladás (bakteriális)
• Légmell (elválik a mellhártya

két lemeze, összeesik a tüdő)

• Tüdőrák