Kopernikusz egy új kozmológiai modell bevezetésére tett javaslatot a 16. században. A korábban két évezreden át bevett geocentrikus modell helyett heliocentrikus (Nap-középpontú) modellt akart bevezetni.

De revolutionibus orbium coelestium (1543)

Az új modell bevezetése sok látásmódon változtatott, mint például, hogy a világ nem is véges, hanem végtelen. Továbbá, hogy a Föld nem egy stabil pont a véges világ középpontjában, hanem egy a sok keringő égitest között, azaz, hogy a föld egy bolygó.

Felfedezésének hatása

A kopernikuszi forradalom egy teljesen új világképet, fizikát és tudományos módszertant vezetett be. Ez nem csak a természettudományokra volt nagy hatással de a filozófiára is.

A válság folyamán kétféle álláspont jött létre: modern és a régi.

A modern állásponton belül a filozófiában is két irányzat indult: a racionalista és empirista.

A modern filozófia két legfőbb képvieslője René Descartes és Francis Bacon volt. Descartes racionalista gondolkodó, Bacon pedig empirista volt.

Descartes és Bacon egyetértett abban, hogy az előzetes tudásokat teljesen el kell törölni, hiszen nem lehet tudni mi is igaz tudás.

​A modern filozófusok úgy gondolták, hogy a régiek
tudása megbízhatatlan, és mivel nehéz eldönteni, mit lehet elfogadni belőle és mit nem, ezért minden eddigi tudásunkat el kell vetni.

Az új tudást az alapoktól kell újjá építeni.

Elfordulás a múlttól

A két irányzat főbb jellemzői