B_14_15_JózsueBírák_DávidÉsSalamon

1. A DEUTERONOMISZTIKUS TÖRTÉNETI MŰ

• Bibliakutatók felfigyeltek rá, hogy a történeti könyvek

közül 6 (Józsue, Bírák, Sámuel 1-2, Királyok 1-2) könyv
azonos szemléletmódot és stílust tükröz, mint a
Deuteronomium (Második Törvénykönyv).

• Ezt a 7 könyvet valószínűleg egyetlen „iskola” alkotta meg

= deuteronomisztikus iskola, mely Jozija király vallási
reformja idején keletkezett Kr.e. 622-ben.

• Nagy hatással volt erre az iskolára Ozeás és Jeremiás

próféta tanítása. Több szerkesztésen át nyerte el végleges
formáját a babiloni fogság idején (Kr.e. 562-538 között).

• Fő üzenete: a babiloni fogság, Izrael bűnének

következménye.

2. JÓZSUE

• A könyv a honfoglalást írja le. Ez egy hosszú és

küzdelmes folyamat volt, csatákkal, háborúkkal, de
többségében békésen zajlott.

• A partvidéken Egyiptom volt az úr, és szedte az adót.

Ez elől sokan keletebbre, a hegyvidékre menekültek,
és velük egyesültek az Egyiptomból érkező zsidók.
Ezt az egyébként bonyolult folyamatot írja le
egyszerűsítve Józsue könyve.

• A könyvben található véres háborúk arra tanítanak

minket, hogy bűneinket nagy elszántsággal kell
kiirtanunk magunkból, különben azok falnak fel
bennünket.

3. BÍRÁK

• Kezdetben bírák álltak Izrael népe fölött. Leginkább

hadvezérek voltak, csak néhány törzs fölött rendelkeztek.

• A Szentírás 12 bírát mutat be, 6 kisebb, 6 nagyobb

jelentőségűt.

• Jefte – egy utcanő gyermeke, akit elűztek törvényes

féltestvérei. Az amoniták uralma alatt kérték őt fel, hogy
vezesse a népet. Győzelme esetére emberáldozatot
fogadott Istennek, aki először elé kerül, felálozza Istennek.

• Az emberáldozat ebben a korban még bevett, csak lassan

sikerült megszüntetni.

4. IZRAEL BÍRÁI:

1. Otniel
2. Ehud
3. Samgar
4. Debóra – Bárák
5. Gedeon
6. Tola

7. Jair
8. Jefte
9. Ibszán
10. Elon
11. Abdon
12. Sámson

DÁVID ÉS SALAMON

A KIRÁLYSÁG KEZDETE IZRAEL TÖRTÉNETÉBEN

1. AZ ÚR KEDVELTJE

• Sámuel próféta kente fel Izrael első királyát: Sault.
• Saul halála után Dávid lesz Izrael királya.
• Sámuel két könyve két nagy történetet tartalmaz: Dávid felemelkedése

(1Sám 9 – 2Sám 5) és Dávid trónutódlása. (2Sám 9-20) Mindkettő az ókori
történetírás remekei közé tartozik.

• Dávid – Izáj (vagy más kiejtés szerint: Jessze) fia. Saul királynak lesz a

hadvezére, aki egyre féltékenyebb rá, ezért meg akarja ölni.

• Dávid és Jonatán (aki Saul fia) - szövetségesek voltak, Jonatán is Dávidot akarta

apja utódjául.

• Dávid több alkalommal is megölhette volna Sault, de nem tette – ez még

Sault is megdöbbentette.

2. „ÉN ATYJA LESZEK, Ő PEDIG FIAM LESZ NEKEM”

• Dávid elfoglalja és fővárossá teszi Jeruzsálemet – összekapcsolva északot

déllel.

• Dávid templomot akar építeni az Úrnak, de Isten Nátán prófétán keresztül

üzen, hogy tőle nem fogadja el a hajlékot, csak utódától. Egyben örökkévaló
dinasztiát ígér neki: az eljövendő királyt, aki az Ábrahámnak tett ígéretek
beteljesítője lesz. Ettől kezdve egyre erősödik a remény.

• Dávid, hogy megszerezze Betsabét, megöli a férjét Uriást. Ezzel a bűnével csak

Nátán meri szembesíteni. Bűnbánata: 50. zsoltár szavai.

• Ettől kezdve ez a bűn megmérgezi az ő és családja életét, megpecsételi

sorsukat.

3. SALAMON

• Salamon Dávid és Betsabé gyermeke, Izrael 3. királya.

• Bölcsessége Istentől származik, uralkodása elején nem hosszú életet és nagy

vagyont kért, hanem bölcsességet („halló szívet”).

• Erőssé teszi az országot, legyőzi az egyiptomi sereget is. (Hadsereg, ipar,

kereskedelem, kultúra: igen magas színvonalú az ő uralma alatt.)

• 12 adókörzetre osztotta az országot, de nem a 12 törzs mentén, hogy

gyengítse a törzsek önállóságát – Júda adómentes maradt – ezzel elvetette a
későbbi szakadás magvát.

• Nagy építkezésekbe is fogott országszerte (ezt a régészet is alátámaszthatja).

• Felépítette a jeruzsálemi templomot és a királyi palotát.

3. SALAMON

• Salamon építkezéseinek

megvolt a későbbi ára. A
robotmunkát felügyelők
biztosították, akik emberek
tömegeit dolgoztattak.

• Galilea 20 városát adta át

Salamon Tírusz királyának a
segítsége fejében.

• Salamonnak számos

felesége és mellékfelesége
volt, legtöbbjük pogány.

Giovanni Venanzi di Pesaro:

Salamon király feleségeivel bálványnak mutat be áldozatot. (1668)