A montázs

​Rajtatok a sor, készítsetek egy képsorozatot, mely egy folyamatot ábrázol és egy montázzsá áll össze! Inspirálódjatok az itt látott képek alapján:

​jegyzet:

Kulesovot – Dziga Vertovval, Pudovkinnal, Eizensteinnel együtt – az orosz-szovjet filmművészet nagy megújítójaként tartja nyilván a filmtörténet. A hagyományos színpadi sémák helyett a film sajátos kifejező eszközeit kereste és azok alapját a montázsban találták meg. Kulesov a korai amerikai filmek példája és csoportjának gyakorlata alapján az elsők között fejtette ki véleményét, hogy a film lényege nem egyszerűen a látvány, hanem az a képek összeállítása, vágása során alakul ki.​

​Egyik gyakran idézett kísérlete során ugyanazon színész változatlan arcán a nézők más-más érzelmeket láttak megjelenni attól függően, hogy a vetítéskor az arc képét egy koporsó (=gyász), egy nő (=szerelmi vágy) vagy egy étel (=éhség) képe követte (ez az ún. Kulesov-effektus). Ha tehát a kapcsolódás, a kontextus a lényeg, akkor a látványt és a filmszínészi munkát is ennek megfelelően kell kialakítani. A színészi átélés helyett „filmszerűbb” megoldásokat kell találni (műhelyében sok ilyen gyakorlatot folytattak) , a filmképek egyszerű, gyorsan felfogható tartalmai – az ábécé betűihez hasonlóan – egymással könnyen összeilleszthetők legyenek stb.

​(Ez nem része az előadásnak: Ide egy videót tennék be, csak a quizizzre elő kéne fizetnem hozzá, de nincs sajnos rá keretem jelenleg)

​Rendeződjünk párokba és próbáljunk egy szemléletes példát készíteni a Kulesov hatásra együtt képek segítségével!

Miután mindenki elkészült bemutatjuk és tanulmányozzuk egymás munkáit.

​jegyzet:

​Eisenstein a montázst, a képek egymás mellé állításának módját tekintette a film lényegének. Felfogását az 1+1=3 képlettel szokták jellemezni: két egymást követő kép összhatásából olyan új jelentés születhet, amely jelentést önmagában egyik kép sem tartalmazza. A képeknek és a jeleneteknek ez az ütköztetése, ellenpontja sajátos dinamikát teremt: nem csupán a ritmus, hanem a keltett asszociációk, gondolatok dinamikáját is. Az ún. intellektuális filmet a fogalmak közvetlen képi megjelenítésére is alkalmasnak tartotta. A ma már klasszikusnak számító Patyomkin páncélos (más fordításban: Patyomkin cirkáló) hozta meg számára a világhírt. Ennek egyes képsorait, például az odesszai lépcsőjeleneteit, az Eisensteinről szóló csaknem minden írás idézi. A Patyomkin páncélost 1958-ban a világ tizenkét legjobb filmje közé választották.

​(Ez nem része az előadásnak: Ide egy videót tennék be, csak a quizizzre elő kéne fizetnem hozzá, de nincs sajnos rá keretem jelenleg)

​(Ez nem része az előadásnak: Ide egy videót tennék be, csak a quizizzre elő kéne fizetnem hozzá, de nincs sajnos rá keretem jelenleg)

​(Ez nem része az előadásnak: Ide egy videót tennék be, csak a quizizzre elő kéne fizetnem hozzá, de nincs sajnos rá keretem jelenleg)