Társadalom és életmód a Horthy-korszakban

Arisztokrácia

​Nagytőkések

​Úri középosztály

​Kispolgárság

​Parasztság

​Munkásság

• ​Habsburg-család Magyarországon élő tagjai, her­cegi, grófi és bárói családok

• kezökben lévő földbirtokterület csökkent

• tudatosan zárkóztak el a többi társadalmi csoporttól

• rangon aluli házasság kerülése

• vidéki kastélyok, fővárosi paloták

• klubok, rendezvények (bálok, vadászatok, va­csorák)

• ​második leggazdagabb csoport

• ​vállalkozók nagyrészt: csepeli Weiss, a Hatvany-Deutsch, a Dreher családok, Richter Gedeon

• városi paloták, villák

• 200—1000 holdas középbirtokosok, a magasabb rangú állami hivatalnokok, katonatisztek, orvosok, mérnökök, jogászok, tanárok és értelmiségiek

• többszobás városi lakások, villák, családi házak

• szobákban divatos bútorgarnitúra, személyzet (cselédszoba)

• lecsúszás veszélye --> ragaszkodtak a bonyolult megszólításokhoz, viselkedési szabályokhoz

• önálló vállalkozást vezető kisiparosok és kiskereskedők, egyes állami hivatal­nokok (postás, rendőr, csendőr, hivatalsegédek, kalauzok)

• városi bérlakások, garzonok, szerényebb családi házak

• „Tisztes szegénységben” éltek --> előrejutás vágya

• nem volt ritka a lecsúszás --> magas volt az öngyilkosságok száma

• ​legnépesebb csoport

• ​birtoktalan napszámosok, uradalmi cselédek, törpebirtokosok, kis-, közép- és gazdag parasztok

• mezőváros, falu, tanya

• 1920. évi földreform --> növeli a törpe- és kisbirtokosok számát

• rászorulók --> ínségmunka --> cserébe élelmiszer

• szegényes étkezés

​

• jól képzett szakmunkások, alkalmi munkások

• városok --> munkalehetőség, jobb közszolgáltatások

• falvakból érkező fiatalok elvándorlása

• ágybérlet (többen laktak egy albérletben), alkalmi munkásszállók, modern lakótelepi lakások, nyomortelepek

• kilakoltatás veszélye