Téli ünnepkör

• ​Az ünnepkör első jeles napja.

• ​Karácsony előtti 4. vasárnappal kezdődik.

• ​Kisböjt - nem annyira szigorú, de a hús és a mulatozás tiltott.

• ​Minden hajnalban mise - rorate

• ​Hagyományosan 3 lila és egy rózsaszín gyertya.

• ​Lila: templomtérítő lila árnyalat, böjt ünnepi színe, bűnbánat lila

• ​Rózsaszín: öröm

• ​Meggyújtási sorrend: templomtérítő lila, ünnepi lila, rózsaszín, bűnbánat lila

• ​Lányok egyik védőszentje

• ​A lányok ezen a napon egy gyümölcsfaágát tettek a vízbe, ha az karácsonyig kihajtott azt jelezte, hogy a lány hamarosan férjhez megy.

• ​Naptár előtti időben a téli napforduló, máglyára alkalmas nap.

• ​Asszonyok nem varrhattak, mert a tyúkok nem fognak tojni. (Más házimunkát sem végezhettek.)

• ​Kisfiúk kotyolni jártak, hogy a tyúkok egész évben toljanak.

• ​Gombócokba a fiúk nevét bele gyúrták, amelyik gombóc először feljön az lesz a férje.

• Párna alá tette 13 fiú nevet egy-egy cetlire írva. Mindennap kihúztak egy nevet, majd megnézés nélkül kidobták. Az utolsó meglehetett nézni.

• ​Elkezdik készíteni a Lucaszéket.

• Háromlábú, tájegységenként eltér a készítése, kicsit mindennap dolgozzon rajta az ember.

• ​A karácsonyi szent misén ráállva láthatóak lesznek a boszorkányok (pl. szarva/agancsa van). Ha észre veszik a boszorkányt mákot kell szórni és elmenekülni, majd elégetni a széket.

​Éjjel ha valaki kiáll a kereszt útra megláthatja a boszorkányokat vagy ő maga is az lesz. A biztonsága érdekébe maga köré krétával egy kört kell rajzolnia, amit semmilyen esetben sem hagyhat el - boszorkányok repülnek körülötte, malomkő lebeg felette, bikák rohannak felé. Napkelte után hagyhatja el a kört.

• ​Hagyma kalendárium: egy hagymát 12 cikkre kell vágni, amelyikek nyirkosak lesznek, abban a hónapban sok eső lesz.

• ​Luca búza: 12 cserép közül amelyikekben kihajtanak a magok jó termés lesz.

• ​Még böjt - halat esznek. Éjféli mise után már lehet húst enni.

• ​Egészség, bőség - méz, dió, máz

• ​Karácsonyfa - örökzöld --> öröklét jelképe

• ​Két év találkozása - mágiára alkalmas

• ​A gonosz embereket, szellemeket zajjal el kell üldözni (pl. tüzijáték)

• ​Újév - mindennek a kezdete - befolyásolja az egész évet --> sok tiltás

• ​Nem szabad (mosni és) teregetni, szerencsétlenséget hoz és kirázzuk vele a pénzt.

• ​Lencsét vagy babot kell enni - pénz áll a házhoz.

• ​Disznót kell enni, mert összetúrja a szerencsét. Nem szabad baromfit: szétkapirgálja a szerencsét, ha pulyka akkor harag is társul a szerencsétlenséghez.

• ​Hal az megosztó: vagy elúszik a szerencsével, vagy a sok pikkely (gazdagság) miatt lehet enni, de a farkától kell kezdeni, hogy ne úszhasson el.

• ​Ha az év első vendége férfi, az szerencsét hoz, ha nő, akkor szerencsétlenséget.

• ​Addig nem adunk ki pénz, amíg nem kapunk.

• ​Napkeleti bölcseknek hódoltak - felszentelték a házakat és krétával az ajtóra írták az évszámot és a királyok kezdőbetűit, közéjük keresztet rajzolva. Idei: 20†G†M†B†21

• ​Háromkirály-járás: dramatikus szokás, a férfiak és fiúk beöltöztek, házról-házra jártak és előadták ahogy Heródes megküzd az egyik napkeleti bölccsel.

• ​Vízkereszt-húshagyókedd (nagyböjtöt megelőző nap)

• ​Mulatozások ideje: nem voltak mezőgazdasági munka, hideg miatt nem romlott meg az étel.

• ​Lakodalmak fő ideje, bálokat tartottak.

• ​Jellegzetes étel: farsangi fánk, de ez mellett még a kocsonya is elterjedt.

• ​Kiszebábú, egy szalma bábut felöltöztettek (főleg lánynak), majd vagy elégették a falu határában vagy folyóba dobták.

• ​Tél elűzése, tavasz várása.

• ​Téltemető Mohács környéki szokás.

• ​A tél mellett a gonosz szellemeket is zajjal és ijesztő maszkokkal ijesztik el.

• ​Maszk: hagyományosan tiszafa és birkabőr csukja; állati vérrel festették.

​Gyertya szentelő (feb. 2.):

• ​Időjárás jóslás: ha jó idő van későn jön a tavasz. Ha a medve/mormota előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (jó idő van) vissza meg aludni, mert még visszajöhet a hideg.

• Balázs napi gyertyákat megszentelték betegségek ellen, "Balázs áldás" osztása.

​Dorottya napja (feb. 6.) és Julianna napja (feb. 16.):

• ​Ha Dorottya napján hideg van, Julianna napjáig kitart.

​Jégtörő Mátyás (feb. 24.): innentől enyhül az idő kivéve, ha Mátyás nem talál jeget, mert akkor csinál.

​Gergely napja (márc. 12.): dramatikus szokás; az iskolások házról-házra jártak, a megfelelő korú gyerekeket iskolába csalogatták és az előadásaikért adományt gyűjtöttek az iskolának és a tanító számára.

​

​Szent György napja (ápr. 24.): ezen a napon hajtották ki az állatokat, viszont egyben boszorkány járó nap is. Az állatok védelmére azokat zöld ágból készített kapu alatt hajtották át őket, vagy tövises ággal megcsapkodták őket.