Mássalhangzó törvények

​•Hasonulás

def: két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik teljesen vagy részben megváltoztatja a másikat

Két típusa  van:

teljes vagy részleges hasonulás

​•a hasonuló hang teljesen azonossá válik a változást okozó hanggal

•bátyja > báttya

•bárányval> báránnyal

•húzj> húzz

•

•Lehet írásban jelölt:  a változás az írott formában is megjelenik

•Írásban jelöletlen: csak kiejtésben jelenik meg, az íráskép nem tükrözi

​•A két egymás kerülő msh egyike egy képzésmozzanatban válik a mellette lévőhöz hasonlóvá.

•Két típusa:

•zöngésség szerinti részleges hasonulás

•képzés helye szerinti részleges hasonulás

•

​•2 szomszéd- egyik zöngés a másik zöngétlen

•a hátrébb álló megváltoztatja az előrébb állót

vasgolyó > vazsgolyó

megfoglak >mekfoglak

v – mindig csak hasonul

h-mindig csak hasonlít

​•a képzés helye változik meg

•n hang

•n+p,b = mp vagy mb

•azonban > azomban

•n+ty, gy = nyty vagy nygy

•konty> konyty

•gyöngy > gyönygy

•a két egymás mellett álló hang úgy hat egymásra, hogy mindketten megváltoznak,és helyettük egy harmadik hangot ejtünk

•képlettel kifejezve : a+b= c

•

MINDKETTŐTŐL KÜLÖNBÖZIK A HARMADIK,KIEJTETT HANG

•JÁTSZIK > JÁCCIK

•VONJA > VONNYA​

​•HOSSZÚ MSH + RÖVID MSH

•A hosszú msh a kiejtésben (!!!!!) megrövidül.

•hallgat> halgat

•jobbra> jobra

•három vagy több különböző msh kerül egymás mellé. Ilyenkor a kiejtésben a középső hang kiesik.

•mindnyájan > minnyájan

•kacsintgat > kacsingat​

​•két mgh közötti rövid msh-t hosszabban ejtünk

•egyes >eggyes

•szalag > szallag

​