A 19. századi városiasodás, a társadalom átalakulása

Mezőgazdaság: általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, a takarmánynövények termesztése megnőtt az állatállomány.

Magasak voltak a terméshozamok a mezőgazdaság képessé vált a növekvő városi lakosság eltartására.

Később a gépek megjelentek a földeken is. (cséplőgépek, hernyótalpak, robbanómotoros traktorok, műtrágyák felhasználása).

Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette.

demográfiai robbanás ment végbe,

-   a falusi lakosság a városokba vándorolt → migráció (elvándorlás),

-  nőtt a városi népesség száma → urbanizáció (városiasodás),

-   a városi lakosság elkülönülten élt → szegregáció (elkülönülés),

-  átalakult a társadalom → tőkés,- és munkásosztály kialakulása,

-  kialakult a munkásmozgalom.

-         nehéz munkakörülmények,

-         hosszú munkaidő,

-         női és gyermekmunka alkalmazása,

-         alacsony bérek,

-         gyakori balesetek,

-         rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás, stb.),

-         tömeges nyomor,

-         bűnözés,

-         reményvesztettség, stb.

-          géprombolás (luddizmus),

-         szakmánként szerveződő segélyszervezetek,

-          szakszervezetek,

-          sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs

-          politikai érdekérvényesítés: chartizmus → petíció (charta)

          munkásvédelmi törvények elfogadtatására.

Hatása → a gyáritörvények javítottak a munkások helyzetén